Kovács Béla és védője a Magyar Idők szerint abba próbál belekapaszkodni, hogy a büntető törvénykönyvben csak 2014-től szerepel az EU intézményei elleni kémkedés. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint még nem tártak minden bizonyítékot Kovács Béla és védője elé.
Lassan négy éve tart a bírósági eljárás a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György és tizenhét társa ügyében, de a törvényszék most kezdett foglalkozni azzal, hogy felhasználható-e egyáltalán több bizonyíték. A hvg.hu információi szerint többek közt egy laptopról van szó, ami olyan furcsa módon jutott el a szakértőhöz, hogy most másik szakértőt vetnek be annak eldöntésére, bizonyíték lehet-e a rajta található bizonyíték. Belső forrásaink szerint egyáltalán nem ritka, hogy rendőri bakik miatt fuccsol be az ügy.
Három ügyvéd ment ki a Fővárosi Törvényszék tárgyalóterméből, de csak ketten tértek vissza. Szikinger Istvánnak, Portik vezető ügyvédjének a tárgyalás kellős közepén szűnt meg a megbízatása.
Nehéz helyzetben van az a bíró, akinek úgy kell ítélnie egy emberölési ügyben, hogy a legfőbb bizonyíték, a holttest nincs meg, pedig a gyilkos a nyomozás elején beismerte a tettét. Holttest híján, vagy ha a szakértő nem tudta megállapítani a halál pontos okát, a törvényszék könnyen kénytelen felmenteni a vádlottat. Így kerülhette el a börtönt nemrég az a pár, akik beismerék ugyan, hogy fürdőkádjukban daraboltak fel egy hitelügyintézőt, de a bíró ezt önmagában kevésnek találta ahhoz, hogy gyilkosságért elítélje őket. Cikkünkben egyes bűncselekmények naturalisztikus részleteiről is olvashatnak, ezért azt csak erős idegzetű, 18 éven felülieknek ajánljuk.
A Cozma-gyilkosság eljárása során számos olyan esemény történt, amely alapvetően megkérdőjelezi az egész eljárás tisztaságát, pártatlanságát, illetve az ártatlanság vélelmének betartását - fogalmazott Szikinger István, Sztojka Iván védője azt követően, hogy a Kúria hétfőn részben megváltoztatta a jogerős ítéletet, és Sztojka büntetését 8 évről 13 évre súlyosbította. Szikinger arra készül, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.
Bár a kormányfő az Alkotmánybíróság hétfői döntése ellenére is ragaszkodik a bírók korai nyugdíjazásához, a megkérdezett alkotmányjogászok és az érdekvédők szerint nem lehet megkerülni a testület hétfői határozatát. A hvg.hu által megkeresett szakemberek úgy vélik, vissza kéne fogadni az eddig menesztett 194 bírót, de ha ez mégsem történik meg, akkor perek tucatjaira lehet számítani, melyek komoly kártérítési pénzek kifizetéséhez vezethetnek.
Valószínűleg nem állná ki az alkotmányosság próbáját Orbán Viktor javaslata a pártok állami támogatásának felfüggesztéséről, bár a magyar alaptörvényből nem következik automatikusan a támogatási kötelezettség – mondta két alkotmányjogász a hvg.hu-nak. Az ötlet Orbán Viktor fejéből pattant ki, egyelőre a Fideszben sem tudják, megvalósul-e.
Alkotmányjogászok szerint az Alkotmánybíróság kezét nem lehet újabb és újabb jogkorlátozásokkal megkötni, s ha a bírák rászánják magukat, a szöveg megváltoztatása nélkül ugyan, de az eredeti fideszes szándékhoz képest új irányba tolhatják az alaptörvény értelmezését. A kérdés csupán az, meddig mernek elmenni az alkotmánybírák a szabad jogértelmezésben, miután az alaptörvény napokban tervezett módosításával ismét figyelmeztetést kaptak a kormánytól.
Sem az első Orbán-kormány titkosszolgálati miniszterével, Kövér Lászlóval, sem Jóri András adatvédelmi biztossal nem egyeztetett a Belügyminisztérium a szuper-titkosszolgálati szervnek tartott Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemzői Központ (NIBEK) megalakításáról szóló törvényjavaslat elkészítésekor – ez derült ki a belügyi tárca háttérbeszélgetésén, ahol hangsúlyozták, ezekre az egyeztetésekre nem is volt szükség a szervezet létrehozásához. Szikinger István alkotmányjogász úgy látja, a NIBEK sérti az alkotmányos jogokat.
„A rendőrségnek a mellé kell állnia, akit fenyegetnek” – interjú Szikinger István ügyvéd, alkotmányjogásszal.
Szikinger István alkotmányjogász szerint a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban született bírósági ítéletek felülvizsgálatára ma is megvannak a törvényes lehetőségek, ezért nincs szükség a Lex Balsaiként ismertté vált semmisségi törvényre.
A "fekete sereg" vezetőjének tartott Magyar Róbert házi őrizetből való szökése után, úgy látszik, a hatóságok szigorúbban alkalmazzák a személyes szabadságot korlátozó intézkedéseket. Pedig az előzetes letartóztatás preferálása Szikinger István ügyvéd szerint nem szolgálja az alkotmányban is rögzített emberi jogokat.
Sztrájkalapot hozott létre a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete, a dolog szépséghibája azonban, hogy az érdekvédelmi szervezet nagyrészt hivatásos rendőrökből áll, akiknek a munkabeszüntetést tiltja az alkotmány. A szervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy a hivatásosok vonatkozásában ne legyen ilyen korlátozás.
A rendőri munka hatékonysága újra téma lett. Ahogy egy publicista fogalmazott: a cigány áldozatokat követelő gyilkosságsorozat a magyar bűnüldözést „rossz állapotban találta”. Ehhez képest a hazai rendőrség felderítési eredményessége európai összehasonlításban kifejezetten jó. A szakértők szerint rendőrségi modellünk meg a jogszabályi háttér mégis elavult, és mivel nem mérjük, nem is értékelhetjük helyesen rendőreink teljesítményét. Szikinger István ügyvédet, alkotmányjogászt kérdeztük.
