Kovács Béla és védője a Magyar Idők szerint abba próbál belekapaszkodni, hogy a büntető törvénykönyvben csak 2014-től szerepel az EU intézményei elleni kémkedés. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint még nem tártak minden bizonyítékot Kovács Béla és védője elé.
Három ügyvéd ment ki a Fővárosi Törvényszék tárgyalóterméből, de csak ketten tértek vissza. Szikinger Istvánnak, Portik vezető ügyvédjének a tárgyalás kellős közepén szűnt meg a megbízatása.
Nehéz helyzetben van az a bíró, akinek úgy kell ítélnie egy emberölési ügyben, hogy a legfőbb bizonyíték, a holttest nincs meg, pedig a gyilkos a nyomozás elején beismerte a tettét. Holttest híján, vagy ha a szakértő nem tudta megállapítani a halál pontos okát, a törvényszék könnyen kénytelen felmenteni a vádlottat. Így kerülhette el a börtönt nemrég az a pár, akik beismerék ugyan, hogy fürdőkádjukban daraboltak fel egy hitelügyintézőt, de a bíró ezt önmagában kevésnek találta ahhoz, hogy gyilkosságért elítélje őket. Cikkünkben egyes bűncselekmények naturalisztikus részleteiről is olvashatnak, ezért azt csak erős idegzetű, 18 éven felülieknek ajánljuk.
Bár a kormányfő az Alkotmánybíróság hétfői döntése ellenére is ragaszkodik a bírók korai nyugdíjazásához, a megkérdezett alkotmányjogászok és az érdekvédők szerint nem lehet megkerülni a testület hétfői határozatát. A hvg.hu által megkeresett szakemberek úgy vélik, vissza kéne fogadni az eddig menesztett 194 bírót, de ha ez mégsem történik meg, akkor perek tucatjaira lehet számítani, melyek komoly kártérítési pénzek kifizetéséhez vezethetnek.
Valószínűleg nem állná ki az alkotmányosság próbáját Orbán Viktor javaslata a pártok állami támogatásának felfüggesztéséről, bár a magyar alaptörvényből nem következik automatikusan a támogatási kötelezettség – mondta két alkotmányjogász a hvg.hu-nak. Az ötlet Orbán Viktor fejéből pattant ki, egyelőre a Fideszben sem tudják, megvalósul-e.
Sem az első Orbán-kormány titkosszolgálati miniszterével, Kövér Lászlóval, sem Jóri András adatvédelmi biztossal nem egyeztetett a Belügyminisztérium a szuper-titkosszolgálati szervnek tartott Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemzői Központ (NIBEK) megalakításáról szóló törvényjavaslat elkészítésekor – ez derült ki a belügyi tárca háttérbeszélgetésén, ahol hangsúlyozták, ezekre az egyeztetésekre nem is volt szükség a szervezet létrehozásához. Szikinger István alkotmányjogász úgy látja, a NIBEK sérti az alkotmányos jogokat.
Sztrájkalapot hozott létre a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete, a dolog szépséghibája azonban, hogy az érdekvédelmi szervezet nagyrészt hivatásos rendőrökből áll, akiknek a munkabeszüntetést tiltja az alkotmány. A szervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy a hivatásosok vonatkozásában ne legyen ilyen korlátozás.
